Felületi, tüneti kezelések - helyett!

Felületi, tüneti kezelések – helyett!

Fontos legelső lépésként döntsd el, hogy mit vagy hajlandó megtenni! Mennyi időt, energiát adsz egy kezelésnek, a teljes absztinenciád érdekében.

Kezdj el tájékozódni, nyisd meg lehetőleg minden nap egy nagyobb online önsegítő közösségi portált.

Olvasd végig az összes csúszkálásról, visszaesésről leírt tapasztalatot.

Vond le következtetésként, hogy függőként a te problémád, egy gyógyíthatatlan betegség, így a változásba vetett reményednek semmi értelme.

Ha úgy érzed, hogy mégis segítséget akarsz valahol kérni, kizárólag olyan ingyenes lehetőleget vegyél igénybe, ami pont annyit ér, amennyit fizettél érte!

Mi az, amit itt leírtam? Ez a szenvedélybetegséged kezelésének és felszámolásának a létező legrosszabb receptje.

Ha már volt úgy, hogy ezeket a lépéseket követted, akkor itt a remek alkalom, hogy a valódi változás érdekében másképpen gondolkodj, a függőségről, magadról és a felépülésedről.

Minden egyes sikertelen leállási kísérleted valami újat tud tanítani neked.

Minden egyes visszaesésed arra akarja felhívni a figyelmed, hogy itt az ideje másként megközelíteni a problémát.

Egészen addig fogsz újra és újra, újabb és újabb kudarcokat begyűjteni magadnak, ameddig elhiszed, hogy a szükséges lépések megtétele helyett a felületi kezelésektől várhatsz bármi eredményt!

• Van bármi hatásod arra, hogy mennyi alkohol van kipakolva a boltok polcain?
• Van bármilyen befolyásod arra, hogy körülötted hányan szívnak?
• Van bármilyen döntő befolyásolási lehetőséged, hogy a törvényalkotó miként gondolkodik a tudatmódosító szerek használatáról?

Akkor minek töltöd azzal az idődet, hogy ezeken rágódsz?

Milyen eredménye van annak, ha végigstresszeled a napot, majd estére berúgva, beszívva, önmagad előtt is kudarcot vallva dőlsz be az ágyba?

Történjék bármi a tudatmódosító szerek világban, neked egyetlenegy dologra van hatásod: a saját életedre és a saját döntéseidre.
Neked nem a tudatmódosító szerekkel, nem a törvényalkotókkal, nem a dílerekkel van problémád, hanem saját magad.

A függőséged úgy viselkedik, mint egy tükör. És ez a tükör, addig fogja az arcodba tolni a valóságot, míg végül rá nem szánod magad a valódi változásra.

Rengeteg szenvedélybeteggé vált emberrel beszélek, akinek „nincs ideje” arra, hogy a valós problémával foglalkozzon. Döntő többségük el van foglalva a hétköznapi pörgéssel és a felület kezelések illúziójával.

Ki alkoholt fogyaszt, hogy enyhüljön a szorongás, ki füvezik, hogy megnyugodjon, ki amphetamint fogyaszt, hogy bírja a hajtást, ki nyugtatókkal, altatókkal piheni ki fáradalmait!

Így vagy úgy, de mindenki csak el akarja tüntetni a lelki elakadások okozta testi tüneteket valamivel.

A szenvedélybetegek annyira el vannak foglalva a vajmi kevés eredményt hozó felületi kezelésekkel, hogy észre sem veszik: egyre komolyabb függőség rabjaivá válnak.

És ebből az állapotból az újabb találgatások, fogadkozások, mások módszerének másolása, az újabb néhány napos szünetek, az az újabb sikertelen leállási kísérletek nem visznek téged érdemben előre.

Ha megállnál egy pillanatra, és józanul gondolkodnál, rég rájöttél volna, hogy random pepecselésekkel nem fogod elérni a kitűzött célodat.

De tudod mit? Valószínűleg azt sem tudod még, hogy mi lehet a kialakult problémád valódi oka.

Csoda, hogy azt sem tudod, hogy mi lenne a kivezető út? Hogy a felületi kezelésekkel, non-stop csak a tüzet oltod?

Legyen minden eddigi tapasztalatod egy lehetőség arra, hogy legalább most számot vess a helyzeteddel.

Ahelyett, hogy tovább kísérleteznél nem működő stratégiákkal, ahelyett, hogy elkönyvelnéd, hogy nem lehet a függőséget felszámolni, ahelyett, hogy újabb kifogást gyártanál a szerhasználati szokásaid mellett, inkább értékeld át azt, amit eddig csináltál!

Mindössze két őszinte kérdést kell megválaszolnod:

• Akarsz-e a függőségeid nélkül élni?
• Hajlandó vagy-e megtenni a valódi változáshoz szükséges lépéseket?

Ha nincs magabiztos igenlő válaszod minkét kérdésre, akkor itt a remek alkalom, hogy észhez térj!

Neked nem a függőség a legnagyobb problémád, hanem az, hogy már azt sem tudod milyen józanul élni!
Minden egyes magadra nézés ott nyomkod téged, ahol a legjobban fáj: szeretnél lenni valamilyen, de fogalmad sincs, hogyan kell azt csinálni. Választott szered hatása alatt pont olyan vagy, amilyen nélküle is szeretnél lenni, de nem megy!

Hát ez itt a valós probléma. Foghatod bármi másra, menekülhetsz életed végéig, de ez az igazság mindig utol fog érni.

Nem arról van szó, hogy ne akarj lenni valamilyen. Nem az a cél, hogy egy hermetikus buborékban létezz a világ közepén.

A cél, pont az, hogy végre megtanulj hatást gyakorolni. Első körben magadra, majd az életmódodra, és végül ez fog kihatni egy szélesebb körre, ami ha eleget dolgozol magadon, a függőséged valódi okain, lehet, hogy végül valóban a világra is hatással lesz.

Ne a valódi változástól rettegj, ne felületi kezelésekkel álltasd magad, hanem állj a sarkadra, és kezdj el végre valóban felelősen, tudatosan, célirányosan a felépüléseden dolgozni.

Kezdd el végiggondolni, hogy szakember segítségével meg akarod érteni a kialakult függőségeid valódi okát.

Kezdj el barátkozni a gondolattal, lehet, hogy egészen korai gyermekkorodban lelkedbe égett rossz gondolatokat kell elhalványítani és jó gondolatokat helyére ültetni.

Kezdj megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a valódi változás hosszabb ideig fog tartani, mint hinnéd, több munkát fog igényelni, mint amit elképzelsz, nagyobb árat kell fizetned, mint gondolnád.

De kezdj el azzal a gondolattal is azonosulni, hogy sokkal jobban megéri, mint valaha remélni tudtad volna!

Legyen barátod a változás!